SOCIAL MEDIA

2020. augusztus 6.

5 Dolog, amit Júliusban megtanultam



Sziasztok!


El sem hiszem, hogy már július van! Számomra végtelenül úgy tűnik, mintha még csak most írtam volna a júniusi ilyen bejegyzést, pedig azóta már egy kerek hónap eltelt, ami egyre csak kijjebb vitt minket a nyárból. Ebben a hónapban rengeteg dolog történt velem (szokásomhoz híven), de be kell valljam a napok is egyre jobban összefolytak. Valahogy kétségbeestem amiatt, hogy mindjárt vége a nyárnak!

Mindenesetre amint látjátok a sűrű hetek közepette is volt egy nagyon klassz élményem júliusban, amit Fridának (@fridajuszku & @lovestories.photography) köszönhetek! A csodás projekt eredményét tükrözik ezek a napraforgós képek, amelyekről úgy gondoltam, hogy méltó kísérői lesznek ennek a bejegyzésnek.

Júliusban egy kicsit magam alá kerültem több dolog végett is, és nem vagyok benne biztos, hogy mindent sikerült helyre tennem a lelkemben. 5 Dolgot, amit megtanultam így nagyon nehéz volt összefoglalni, de úgy gondolom, hogy azért mégiscsak sikerült kiemelnem azokat a pillanatokat, amikből levonhattam némi tanulságot!



JÓ EGYEDÜL 

Noha nem egyedül lakom, mégis rengeteg időt töltök egyedül. Mit mondjak? - Kényelmes. Hónapokkal ezelőttig bármelyik nap el tudtam volna magamat sírni azon, hogy én folyton egyedül vagyok. Júliusban azonban valami megváltozott bennem. Elérkezett az a pillanat, hogy azt gondolom felesleges bízni, felesleges totálisan másokra támaszkodni, legyen szó lelki dolgokról vagy csupáncsak az egyszerű mindennapokról. Előbb - utóbb úgyis mindennek vége, ezt mindenki jól tudja... Úgyhogy szerintem ezen a témán nincsen semmi szépíteni való, a legjobb ha az ember egyedül is feltalálja magát! 
Tudom, hogy ezek kemény szavak, de kezdem úgy érezni, hogy ez a legtisztább valóság. 

TÖRŐDJ MAGADDAL

Te is voltál már úgy, hogy megvontál magadtól egy jegeskávét, egy szép nyakláncot vagy épp a kedvenc sorozatod megnézését? - Gondolom igen. Én mindig így tettem, s többet adtam másoknak legyen szó bármiről ... Ennek a tulajdonságomnak szintén vége ebben a hónapban, egyszóval annyit mondanék, hogy egy kicsit muszáj néha önzőnek lenni. 



AKI NEM KERES...

... annak nem hiányzol. Nyilván ezzel a ponttal is lehetne veszekedni, de az elmúlt hónapban kipróbáltam, hogy hogy megy ez. A tapasztalataim azt súgják, hogy jobb ha észrevesszük magunkat és nem koslatunk olyan emberek után akik remekül megvannak nélkülünk is. Valószínű, hogy ők csak érdekből, vagy muszájból voltak mellettünk, esetleg csak addig, amíg meg nem találták a boldogságot... 
A hozzánk közelálló személyeket nehéz elengedni, de azt mondom megéri feldolgozni azt, ha valakivel ilyen dolog történik, pláne ha úgy látjuk, hogy aki kilépett az életünkből se szomorkodik miattunk. Ez egy nagyon nehéz folyamat, még bennem is zajlik ( sok sírással ) , de megtanulható. 

ÉLD AZ ÁLMAID! 

S ha ez éppen abból áll, hogy blogot vezetsz, írsz, sportolsz, vagy akármi akkor azt tedd a mindennapjaid teljes részesévé!
Sorozatosan kaptam a kritikákat anno, egy hímnemű társamtól, hogy ez az egész blogolás mekkora butaság. Miért nem haladok inkább az ,, egzisztenciális létrán " felfelé? : Teszem le a jogosítványt,  teljesítek több nyelvvizsgát és hasonlók... Azóta sokat gondolkodtam, és mára talán összeállt bennem a kép : Miért erőltessek mást, ha nekem ez megy? Mindenkinek azt kell csinálnia, amiben az adott életszakaszában sikeres! S ez nem azt jelenti, hogy én például nem szeretnék jogosítványt, csupáncsak nem érzem még az idejét és ennyi. Én azt mondom, hogy mindenki másban ügyes, és ez így van jól. 


A FÉLTÉKENYSÉG NAGY ÚR

Akik követik a munkásságomat azok láthatták, hogy mostanában sok sikerélmény ért a blogolás terén. Nagyon hálás vagyok a lehetőségekért, de a magánéletemben egyúttal el is vagyok keseredve a kihatásaik végett! Sajnos sorra tapasztalom azt, hogy milyen kevés az olyan ember, aki őszintén örül a másik sikerének. Egy gratulálok, egy klassz vagy, vagy egy látod mondtam, hogy menni fog nagyon ritka. Nem arról van szó, hogy dicsérjük agyon a másikat, hanem arról, hogy ismerjük el, ne gonoszkodjunk vele attól, hogy mi másképpen csinálnánk amit ő.


Be kell valljam, még nem nagyon sikerült megtanulnom kezelni ezeket a dolgokat, valahogy mindig összeroppantanak. Egyelőre ott tartok, hogy tudomásul vettem rengeteg ilyen jelenség van. 

Ezzel a meggyőződéssel elérkeztünk a bejegyzésem végéhez, ami ismét igen lelkizősre sikeredett. Jó magam is bízom benne, hogy lassacskán pozitív irányba terelődnek a dolgaim, és addig is elnézést kérek, a lehet, hogy nem túl inspiráló és boldog tartalmak posztolása végett.

Tudom, hogy egy lifestyle blog célja általában a motiválás, de úgy gondolom, hogyha csak a jót említem, akkor nem lennék jelenleg hiteles. Remélem, hogy ennek ellenére tetszenek Nektek ezek a bejegyzések! 



Történt Veletek valami érdekes júliusban?
 ✨





Xoxo: Fanni 💕



A bejegyzésben szereplő képeket készítette: Juszku Friderika / Love Stories Photography ❤
Ruha: Bershka
Kalap: Cipőfalva

Megjegyzés küldése