SOCIAL MEDIA

2020. április 27.

#karanténinterjúk | Harmadik Rész | Línea Mozgásműhely Stúdió


Sziasztok!

A #karanténinterjú sorozat harmadik részében Szén Lilla gondolatait olvashatjátok. Lilla, a veszprémi Línea Mozgás Műhely megálmodója, ahol jazz- és modern tánc órákon vehetnek részt a jelentkezők. A tánc számomra is fontos és meghatározó dolog, így rendkívül érdekelt, hogy mit érezhet egy oktató a megszokott órák, és a lelkes, fejlődni vágyó tanítványok mindennapi lendülete nélkül. Az interjú során ezekről a dolgokról kérdeztem Lillát.

𝒦𝑒𝒹𝓋𝑒𝓈 𝐿𝒾𝓁𝓁𝒶!

Köszöntelek a blogomon, és Nagyon Köszönöm, hogy elvállaltad a megkeresést, hihetetlenül nagy segítség ez nekem! Kérnek mutatkozz be Nekünk pár sorban!

,,Kedves Fanni, köszönöm szépen, hogy rám gondoltál, amikor megálmodtad a karanténinterjúk sport szekcióját.Rövid bemutatkozásként annyit mondanék magamról, hogy egy olyan ember vagyok, akinek a tánc iránti szeretete határtalan. Ezért is igyekeztem mindig közel maradni hozzá, először táncot tanuló táncosként, majd pedig táncoktatóként. Több táncműfajt szeretek és tisztelek, de számomra a jazz- és a modern tánc a legkedvesebb. Jelenleg főállásom mellett tartom a táncórákat.

Szerencsésnek mondhatom magam, mert igencsak széles korosztály-palettát taníthattam az elmúlt négy évben: óvodásokat, kisiskolásokat, felső tagozatosokat, gimnazistákat és egyetemistákat. Minden korosztálynak megvan a sajátossága, szépsége. A felnőtt táncoktatás gondolata kezdett el engem különösen foglalkoztatni. Ez egy olyan korosztály, ahol a táncolni vágyók túl vannak a középiskolai tanulmányaikon, egyetemre járnak vagy már dolgoznak. Más életszakaszban vannak, más kihívások előtt állnak, mint korábban és nem céljuk az élsport vagy hogy eredményeket produkáljanak versenyeken. Ezt a korosztályt általában tisztán a tánc szeretete vonzza az órákra. Éppen ezért az órák hangulata rendkívül oldott, a résztvevők boldog mosollyal érkeznek, mondván „már úgy várták”.

Sokszor hajlamosak rá, hogy alulbecsüljék a képességeiket. Pedig ha tudnák, mennyi energiát fektetek (éppen a képességeik miatt) abba, hogy úgy találjam ki az órákat, hogy biztosan mindenki elfáradjon, kellemesen át legyen mozgatva és másnap izomlázzal ébredjen..:D

A Línea Mozgás Műhelyt pontosan ezért álmodtam meg, hogy legyen egy hely a felnőtt, táncolni vágyó korosztály számára is, ahol tárt karokkal várják őket. "

A fényképet készítette: Szabó Bence / @szabo_bence_photo

Említetted, hogy a tánc számodra egy másodlagos végzettségként szolgál, mi motivált abban, hogy elvégezz egy ilyen tanfolyamot? Mikor szerettél bele igazán ebbe a mozgáskultúrába?

,,A tánc általában, ezen belül pedig a jazz- és a modern tánc is különösen az a műfaj, ahol a táncos szabad teret kap az önkifejezésre. Eltáncolhatjuk pillanatnyi lelkiállapotunkat, egy régről őrzött emléket, egy történetet vagy éppen vágyainkat. A tánc egy alternatív kommunikációs csatorna, engem ez nyűgöz le a legjobban.

Nagyon fiatalon kezdtem a tánctanulást, 4 évesen - a „szerelem” talán már ekkor el is kezdődött. Élveztem táncórákra járni, fellépésre készülni, versenyezni és még egy nagyon fontos dolgot: a táncórákon megismert barátnőimmel találkozni.

Sokáig vívódtam a pályaválasztáskor, mert középiskolás koromban, amikor egy nagyon kényelmes, idilli burok vett körül, hívogató volt a hivatásszerű táncos és koreográfus karrier. Végül nem bántam meg, hogy hallgattam a bölcsebbekre és hogy végül az ELTE nemzetközi tanulmányok szakára jelentkeztem. Tetszett, sőt, láttam ebben is fantáziát és a kihívást, így az alapképzés után az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen folytattam a tanulást. A tánccal kapcsolatos fejlődésem is a lehető legjobb irányba haladt. Már az alapképzés első szemeszterének megkezdése előtt kerestem a lehetőséget, hogy hol lesz számomra a folytatás, így lettem tagja nemsokára az ELTE Modern Jazztánc csapatának.  Az itt töltött idő alatt rengeteget fejlődtem. Tánctanárom, Wéber Edi és az egész közösségünk szuper volt. Ez idő alatt fogalmazódott meg bennem, hogy szeretném átadni eddig megszerzett tudásom és már nem mint táncos, hanem mint tánctanár szeretnék fejlődni. Ezért jelentkeztem a Táncpedagógusok Országos Szövetsége által indított modern-kortárs tánccsoport-vezető tanfolyamra.

Mindenki életében máshogy teremtődik meg a harmónia, az enyémbe például nem tudna elérkezni akkor, ha a tánc vagy a táncoktatás lenne az első számú foglalkozásom. Szerencsére korán felismertem, hogy nehezen viselném, ha a legkedvesebb „hobbimtól” függne a megélhetésem, mert ebben az esetben már nemcsak a megszokott pozitív energiák szabadulnának fel bennem, hanem a negatív, feszültebb energiák is megérkeznének. Nekem szimpatikusabb ez így, hogy az órákra tiszta, jó energiákkal érkezem és azokat adom tovább és hogy másra nem kell koncentrálnom, csak arra, hogy milyen zenére csináljam a legújabb mozgáskombinációt és hogy milyen új tréning gyakorlattal fejlesszem a társaságot.Természetesen nem állítom, hogy mindenki így működik, éppen ezért nagyon becsülöm azt, aki a táncot vagy táncoktatást első számú foglalkozásának választja."

A fényképet készítette: Szabó Bence / @szabo_bence_photo
Egy csapat tagjának lenni mindig nagyon motiváló dolog, és az edzők, koreográfusok biztatása is sokat jelent. A jelenlegi helyzetben azonban rengeteg táncos kényszerül arra, hogy otthon gyakoroljon, kevesebb motiváció, és esetleg önbizalomhiánnyal küszködve. 

Szerinted hogyan lehet egyedül is motiváltnak maradni, fejben dől el ez a dolog?

,,Mindegyikünk kis „személyiségcsomagja” mást rejt. Kiélezett a példa, de van, aki természeténél fogva önállóbb és van, aki jobban igényli az intenzívebb iránymutatást ahhoz, hogy fejlődni tudjon. Mindkét verzió jó, mert mindkét személyiségtípus lehet szorgalmas és motivált. Ahhoz azonban, hogy bármelyik tanítvány szintet tudjon ugrani, elengedhetetlen a személyes találkozás, mert akkor derül ki, hogy ki hogy érzi magát fizikailag és lelkileg. Ha a testben jól érzi magát a lélek, akkor nincs akadálya a fejlődésnek. Ha viszont billen a mérleg, akkor helyben kell rögtönözni a segítséget.

A jelenlegi helyzet mindenkinek új. Aki természeténél fogva önállóbb, most lehet, hogy ő is elveszítette a motivációját. Én ezt nem tartom problémának. Más ez az időszak, mint a megszokott, így nem baj, ha most nem a megszokott irányba fordulunk. Ahhoz azonban, hogy ne legyünk a tengelyünkből teljesen kibillentve, kellenek a kapaszkodók. Egy ilyen kapaszkodó lehet ez esetben egy tanítvány számára a tánctanára. Fontos, hogy kapcsolatban maradjunk velük, hogy mutassuk feléjük érdeklődésünket, új gyakorlatokat, zenéket, videókat, koreográfia részleteket, amiket megtanulhatnak – az se baj, ha most nem fogják, lényeg, hogy lássanak belőlünk egy kis szeletet."

A fényképet készítette: Szabó Bence / @szabo_bence_photo
A Línea Mozgásműhely Instagram oldalán Te is csatlakoztál a most sok helyen divatos, ,,táncolj otthon” kihíváshoz, és nagyon kreatív módon valósítottad meg.  Mi adta az ötletet ahhoz, hogy ezt ilyen kreatív módon valósítsd meg? 

,,A videó, amit említesz, két héttel az után készült, hogy kihirdették a „veszélyhelyzetet”. Szükségem volt valamire, ami eltereli a figyelmem és nem engedi begyűrűzni a félelmet, kételyt. Instagrammon több külföldi társulatot és táncpedagógust követek, többük oldalán láttam hogy az asztalnál ülve, csak kezüket és felsőtestüket használják a koreográfiához.
Táncolni nem egyszerű az otthonunkban- valójában igencsak körülményes. Ilyenkor jön rá az ember, hogy amit a lakás legtágasabb részének hitt, a gyakorlatban az sem elég nagy. Minden a közelben van - hopp, egy szekrény, hopp egy lámpa, hopp a TV…és mindennek éle van. És természetesen azt se szeretnénk, ha az alsó szomszéd kitérne a hitéből. Ez az asztal mellett ülve táncolás egy olyan opció, ami nem hangos, nem igényel nagy mozdulatokat, mégis táncolhatunk, ráfeküdhetünk a zenére és úszhatunk vele. Én bátorítanék rá minden táncolni vágyót, hogy kísérletezzen ezzel a műfajjal." 

·    A fenti kihívás is egy pozitív üzenetet közvetít, összességében lenne – e még valami amit üzennél azoknak, akiknek hiányzik a közös mozgás ebben az időszakban?

,,A személyes találkozást ugyan semmi nem pótolja, de amíg nincs vége a karanténnak, amennyire lehet, mozogjon mindenki picit otthonában. Mindeközben képzelje el mindenki maga elé, hogy milyen jó lesz újra közösségben lenni, és ahogy korábban, újra csapatban együtt mozogni. Képzelje maga elé mindenki a csapattársai és a tanára arcát, mozdulatait, és nyugtassa a gondolat, hogy hamarosan újra viszontlátja mindezt. 😊"

A fényképet készítette: Szabó Bence / @szabo_bence_photo
A hét kezdeteként igyekeztem ezzel az interjúval egy kis lendületet vinni a hétfőtökbe, amelyben Lilla nagy segítségemre volt. Szavaiból csak úgy áradt a lelkesedés és a szeretet.Véleményem szerint, ha valaki eddig nem kapott kedvet a mozgáshoz, most egy kicsit motiváltabbá vált. Ezeket a sorokat olvasva jó példát kaphattunk arról is, egy hobby akkor jó igazán ha azt szívből - lélekből és teljes szenvedéllyel űzzük.


Kedves Lilla, még egyszer nagyon Köszönöm, hogy elvállaltad az interjút!

A tánc szerelmesei nevében szólva remélem,
 hogy mielőbb együtt élvezhetjük a csoportos órák hangulatát, és erejét!






Xoxo: Fanni 💖




/ A sorozatban szereplő interjúk, természetesen online módon, s nem személyes találkozás útján készülnek!/ 


Megjegyzés küldése