Sziasztok!

Mivel vészesen közeledünk év végéhez, gondoltam megejtem azt a bizonyos évzáró posztot; avagy, összegzem, hogy is telt számomra 2018! De még mielőtt ,,belecsapnánk a lecsóba", elárulnék egy kulisszatitkot... :) 

Ezt az egész évösszegzős dolgot egy videóban szerettem volna Nektek elmesélni, de az érzések nagyon elöntöttek, ( arckifejezések, sírás, vicces nevetés..meg ilyesmi ) - Nem lett túl ,,piacképes"!:D

Azt hiszem most inkább felveszem, azt az egyesek szerint nyers; de csupán csak őszinte stílust.  2018 ugyan is nagyon vegyes év volt számomra: Néha úgy érzem, hogy lélekben körülbelül 3 évet öregedtem ez alatt az időszak alatt. Jó vagy rossz; ahogy nézzük, de képzeljétek ezt néha mások is mondják. 😁

Január / Február / Március
Körülbelül ,,egy kaptafára" teltek ezek a hónapok, hiszen nem is nagyon volt időm és energiám őket színesebbé tenni. Koncentrálnom kellett, hisz akik személyesen is ismernek tudják, hogy Február 1-vel egy új iskolában kezdtem a második félévet, és hazaköltöztem,  a kollégiumból. 

Teltek a hónapok, én pedig nagyon jól belerázódtam a sok újdonságba, eközben egyre jobban tavaszodott, és ezalatt az időszak alatt egyre szerelmesebb is lettem ... Minden álom-szerűnek tűnt.

Április / Május 

...Tűnt ugye? Így hagytam abba az előző részt? Na igen, van az a szituáció, mikor úgy érezzük, hogy végre minden sínen van és helyére került az életünk; sajnos e - tájt Nekem rá kellett jönnöm, a rossznál lehet rosszabb is... Tényleg.

Foglalkozni azonban, nem nagyon tudtam ezzel az ,,apró" dologgal, hiszen éppen az év végi hajtás, és egy számomra fontos vizsga előtt álltam; szépen a szőnyeg alá söpörtem az egészet.

Ami a tanulmányaimat illeti, minden nagyon klasszul sikerült: Talán az összes energiámat ebbe öltem.

Június

A sulinak nagyon hamar vége lett; lehet, hogy csak a sok esemény miatt éreztem így, de pikk-pakk itt volt a nyár. Júniusban, főleg az dobta fel a napjaimat, hogy a sportcsapatban, ahol sportolok megkértek: Járjak Én is fellépni. Elismerésnek éreztem, és örültem nagyon, hiszen volt valami ami valamilyen szinten ,,kötelesség" , ugyanakkor szórakozás, és ami a pláne, hogy nagyon lekötött, és jókedvre derített! ( Ez, azóta is így van! 😊 ) 

Aztán egy ráérős nyári napon rábukkantam a Maybelline x Cosmopolitan Blogger-suli felhívására
(Erről, Instagram-on közvetítettem Nektek!). Anyukám noszogatására, semmi reménnyel jelentkeztem a blogger-sulira, és aztán láss csodát, mi sült ki belőle. 

Ez az esemény pont Június végén volt, így hamar átléptem a Júliusba; tisztán emlékszem; éjjel-nappal a blogger-sulin hallottakat bogarásztam, és próbáltam hasznosítani.

Július 
Július elején egy kicsit lecsendesedtek a dolgok, és sokat gondolkodtam a magánéletemen; ami azt illeti, kicsit visszaestem abba a ki nem mozdulós; ,,agyalós" állapotba. Azonban, hogy ez ne maradjon így kerestem magamnak nyári munkát, és szerencsére találtam is: Pörgős, és vicces napokat éltem át.

A hónap közepe felé, az év talán legjobb élménye jött el: Látogatást tehettem a Cosmopolitan főszerkesztőségénél, ami segített eldönteni, hogy mivel szeretnék a jövőben foglalkozni. Szóval, ez amolyan álom nap volt számomra!💓
Azóta, ha tanulás terén nehézségem támad, vagy nincs kedvem egy vizsgához, mindig erre az emlékre gondolok.

Augusztus
Az utolsó nyári hónap vette kezdetét, ami egyben időt adott a nyaralásunknak is. Amellett, hogy az indulás napjáig folyamatosan dolgoztam, rengeteget kommunikáltam olyan személyekkel, akik hozzám közel állnak, és segítettek abban, ,,hogy újra lássam a dolgok napos oldalát."

Nyár végén pedig elutaztunk anyukámmal egy igazi csajos nyaralásra Spanyolországba, kipihenni a fáradalmakat, és feltöltődni az évkezdésre.

Fontos megemlítenem, hogy megbékéltem egy számomra fontos baráttal, akivel eddig valahogy sose találtuk a közös hangot, de azóta lényegesen jobb a helyzet. (Ez, kellemes meglepetésként ért!:D) 


Szeptember / Október 
Megkezdődött az iskola, és így az utolsó gimnazista évem is. Szalagtűzés, szalagavató, közösségi szolgálat, érettségi, plusz órák... és a sok hasonló elintézni való dolog.
A napjaim általában egy síkúan teltek: Tanulással, rohanással, és Decemberhez közeledve egyre kevesebb alvással. 
Rengeteg új, és pozitív gondolkodással rendelkező barátot szereztem; akikkel remek közös élményekben volt részem. 😊
Az ősz elején sor került az utolsó osztálykirándulásra, ami klasszul sikeredett, egy nagyon kellemes környezetű szálláshelyen.


Október végén pedig részt vettem a Cosmopolitan Blogger Days-en; ahol rengeteg bloggerrel és vloggerrel ismerkedhettem meg és találkozhattam személyesen. Sőt, hatalmas öröm ért, amikor a Cosmopolitan főszerkesztője felismert, a nyári találkozásunk után! 😍


November/December
November eleje, az őszi szünettel és így a pihenéssel  történelem kis érettségire való készülődéssel kezdődött. Erre a vizsgára eléggé rá voltam görcsölve és nagyon sok energiát fektettem a felkészülésbe. Szünet után úgy éreztem magam, mintha kifacsartak volna...

Mondhatjuk úgy, hogy a vizsgám nem lett rossz, de lehetett volna jobb is.

Egy kicsit érzékenyen érintett, és összetörtem.
Szomorkodni azonban nem nagyon volt alkalmam, hisz jött a szalagtűzés, ahová Mindenki aki számomra fontos volt, ellátogatott! Egy hosszú ceremónia után, egy szuper bulival ,,avattuk fel magunkat!":) 
Aztán ezután az esemény után, már nem nagyon történt semmi extra: Jött az év végi és a félév előtti hajtás; a sok plusz paráztatás az érettségire.


A hideg beköszöntével úgy ellaposodtak a dolgok; volt némi magánéleti problémám is (Nem szerelemmel kapcsolatos, annál komolyabb), de próbáltam kizárni. Elvoltam igazából rengeteg programmal és teendővel, koncentrálnom kellett a tanulásra, és arra, hogy mindennel időben végezzek.
Ami motivált az az volt, hogy kihozzam magamból a maximumot és elérjem a céljaimat. ( Na meg, hogy mindjárt Karácsony!)
Karácsony előtti pár hétben megpróbáltam szigorúan beosztani az időmet, és mindent megtettem a tökéletes ajándékok megszerzése érdekében!:D


Az ünnep előtti utolsó hetek elég ,,csúnyára" sikeredtek: 3 óra alvásokkal, rengeteg gondolkodással, és stresszel.-Tényleg nagyon kimerültem. Ezeket a napokat, egy nagyon cuki barátnőm, szüntelen pozitív gondolkodása dobta fel!
Nagyon örültem, amikor a szünet megkezdődött, hogy végre pihenhetek picit, és egyelőre túl vagyok ezen a hajtósabb időszakon.




Összességében azt mondanám, ez az év vegyes volt; rengeteg megpróbáltatással, élménnyel és hideg-meleg emlékekkel fűszerezve.
Mindezek mellett, nagyon sok új barátot szereztem ez alatt az egy év alatt. :)  Ha pedig egy kicsi nyugalomra, és pihenésre vágytam a blogra mindig számíthattam.
Egy biztos, az idén megtanultam, hogy mi az a probléma, sajnos az a legtisztább lelkű embereket is utoléri ... :(  (És itt most nem magamra gondolok...).
Megtanultam, hogy soha nem érdemes többet adni, mint amennyit kapunk, és azt is: Van olyan szituáció, amikor nem tehetünk mást, mint azt, hogy erősek maradunk és magunkra számítunk.A sírás pedig jó alternatíva, de csak ideig-óráig segít!
A jövőre nézve pedig megfogadom, hogy mindig igyekszem a dolgok pozitív oldalát látni, és nem adom fel az álmaimat; bármilyen nehéz is legyen egy adott szituáció.



Xoxo:F.