SOCIAL MEDIA

2018. május 12.

Én és a Május



,,Csak ezt a Májust hagyd, hogy végigégjen"

Az elkövetkező hónapban nagyon sok minden fog velem történni, így  nem tudom mikor tudok jelentkezni nektek. Épp ezért úgy gondoltam itt az idő egy kissé személyesebb posztra, melynek főbb gondolatait  néhány saját, és Pinterestrtől vett képpel is illusztrálnám nektek.

Szóval, hol is kezdjem? 

A május igen kaotikusan, és sok programmal érkezett el hozzám. Valószínűleg néha majd azt sem fogom tudni, hogy éppen hol áll a fejem. A hétvégén és a múlt héten két utazáson is részt vettem, és most pedig a nyakamba zúdultak a vizsgáim; amelyeken nagyon jól szeretnék szerepelni. 


Szerencsére nyílnak a virágok, és a napocska is egyre jobban süt; de az az egy kár, vagy inkább gond, hogy ez nekem egyenlő a nap allergiám, és az általános tavaszi allergia megjelenésével (Gondolom ezzel nem vagyok egyedül :( ). 


Azonban mielőtt minden nyavalyát kivesézve, elmesélném nektek életem minden percét rátérek a lényegre. 

Azt hiszem mi nők mindig is tudtuk, hogy a problémák az esetek nagy részében vissza vezethetők lelki okokra. Hosszú gondolkodás után rá kellett jönnöm, hogy ez nálam sincs másképp. Történt valami, valami amit a szőnyeg alá söpörtem, amit csak úgy félre dobtam, mondván annyi minden van, majd úgy is lekötik a dolgok a figyelmemet.
 Aztán eljött az a pont, ahol azt mondtam , hogy ez így nem lesz jó. Akármennyire is úgy tűnik, hogy minden happy; de mint tudjuk a mosoly és a smink tökéletes maszk.. 




Vannak olyan dolgok, amikről az ember nem mer beszélni , nem azért mert nem akar , hanem azért mert tudja, hogy úgy sem értenék meg. Miért teszi amit tesz, vagy miért viselkedik így, miért tetováltat, miért fordul magába, vagy esetleg miért ébred mindig másnál!? 

Ezek olyan dolgok, amiknek az okát csak mi tudjuk pontosan, ugyan a hozzánk legközelebb állóknak megpróbálhatjuk megmagyarázni, de az is nehéz lehet. A többiek pedig nem értenek bennünket egyszerűen nem értik, hogy miért lettünk ilyenek, miért nem vagyunk boldogok. A válasz a saját titkunk, valami amit lehet , hogy magunknak sem vallunk be. 

S hogy Én mit gondolok most?

Ha kell fel veszem a maszkot, de igen képes vagyok magamat elsírni bármelyik pillanatban. Egyet viszont tudok, nem hagyhatom, hogy mindennapjaimat befolyásolja ez a dolog. Egyszerűen csak annyit teszek, hogy várok és reménykedek,hiszek abban , hogy az idő a legjobb gyógyír. 

Viszont, akármennyi dolgom is lesz, akármennyi program, az érzéseimet nem takarom el soha többé, mert tudjátok ez a ,,maszk" szinte megfojtott.





Hát ez lenne az én útravalóm magamnak májusra.

Tudom, hogy nem éppen pozitív, és kissé depressziós is;de úgy tartom hogy egy blogger életéhez tartozik az is, hogy a rosszabb időszakokat is megossza olvasóival. 
Ezáltal engem is jobban megismerhettek, betekintést nyerve világomba!

XoXo: Fanni

Megjegyzés küldése